Magyarországon az elmúlt tíz évben megtöbbszöröződött a televíziós műsorkínálat, a változások átformálták a felnőttek és a gyermekek televízió nézési szokásait. 2007-ben a négy és tizennégy év közötti korosztály naponta átlagosan több mint három órát (188 percet) töltött a képernyő előtt, és ez újabb növekedés a megelőző évhez képest. A családok szabadidős tevékenységei között a televíziózás a ráfordított időtartam tekintetében egyértelműen uralkodó szerepet tölt be. Az ORTT támogatásával a Szonda-Ipsos által készített, kifejezetten a 8-14 éves korosztály kommunikációs szokásait feltáró legújabb kutatás, a KidComm 2008. eredményeiből arra lehet következtetni - s ezt a megállapítást igazolják a korábbi vizsgálatok is –, hogy a mindennapokban a szülők a gyermekek tévénézésének ellenőrzésére csak kevés figyelmet fordítanak. A vizsgált korosztálynál tízből legalább négy gyermek rendelkezik saját televízióval, három – a bevallása szerint - korlátozás nélkül használhatja a készüléket. A gyermekek nyolcvan százaléka többé-kevésbé igaznak érzi magára azt az állítást, hogy gyakran tévézik egyedül, és szinte minimális eltéréssel kevesebb azoknak az aránya, akik általában azt néznek a tévében, amit akarnak. Ugyan a szülők hetvenhat százaléka állítja, hogy a családban van valamilyen korlátozás, de a gyermekek elmondása ezt kevéssé igazolta vissza. Sőt, a kutatatás eredményei azt mutatják, hogy igen elterjedt az egyéb cselekvés mint evés, játszás háttérében a televíziózás, továbbá az olyan háztartások sem ritkák, ahol szinte egész nap be van kapcsolva a televízió. A kutatás főbb megállapítása, amely a korosztály ártalmas médiatartalmakkal szembeni erős kiszolgáltatottságában összegezhető, cselekvésre késztette az ORTT-t. A kampány elsődleges célja felhívni a szülők figyelmét a televíziózás potenciális veszélyeire, ezen belül is három, a kiskorúak egészséges személyiségfejlődése szempontjából leginkább kockázatosnak ítélt médiatartalomra: a félelemkeltésre, az erőszakra és a szexualitásra. A médiaszabályozás a kiskorúak védelmének fontos, önmagában azonban nem elégséges eleme. Az ártalmas televíziós tartalmak sugárzási időpont-korlátozásai a jövőben egyre kisebb hatékonysággal képesek a kiskorúak hozzáférését korlátozni, ezért a szülők megfelelő tájékoztatására is szükség van. Hiszen valójában kizárólag a szülő az, aki a megfelelő információk birtokában rendelkezik azzal a képességgel, hogy a nem megfelelő tartalmakat a gyermekétől távol tartsa. A szülő aktív szerepvállalása nélkül a kiskorúak hatékony védelme mindinkább elképzelhetetlen, s ezt a felelősséget kiváltképp fontos lenne a tudatosítani annak érdekében, hogy „Ne a televízió nevelje fel a gyereket!”. Gyermekek tévénézési szokásai és ünnepi tévézés (háttéranyag) Sajtóközlemény Szóljon hozzá a fórumunkban! |
