A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának Műsorfigyelő- és elemző Főosztálya figyelemmel kíséri a rádiók, televíziók politikai hír- és magazinműsorait. A kvantitatív vizsgálat alapkoncepciója szerint a politikusok médiaszerepléseinek statisztikái (az említések, interjúk száma, a megnyilatkozások műsorideje, a bemutatásuk, mondanivalójuk témája stb.) lényeges információkat közölnek az elemzett programok műsorszerkesztési praxisáról. Heti periodicitással publikáljuk az adatsorokat, továbbá nyolc hírműsor eredményeit hozzuk nyilvánosságra, valamint a felhasználók nyomon követhetik a január 1-je óta regisztrált eredményeket, illetve az aktuális hét adatait is. Végül, de nem utolsó sorban lehetőség nyílik arra is, hogy csak egy bizonyos műsorszám heti eredményeit kérdezzék le, jelenítsék meg.

Korábbi gyakorlat alapján a Műsorfigyelő- és elemző Főosztály 2007 januárjától heti periodicitással hozza nyilvánosságra a közvélemény tájékoztatásában kitüntetett szereppel rendelkező hét hírműsorban a politikusok szereplési arányait ábrák és táblázatok formájában. A vizsgálat mintájába a következő műsorok kerültek: MTV1 esti Híradó, Duna TV Híradó, Kossuth Déli Krónika, TV2 Tények, RTL Klub Híradó, ATV Híradó, Hír TV Híradó 21 és Echo TV Híradó.

A hírműsorok elemzésének főbb fogalmai és az adatközlés sajátosságai

A vizsgálat során a Médiatanács a következő fontosabb alapkategóriákat különbözteti meg:

• hírek: a tájékoztatási folyamatnak azon formálisan is elkülönülő elemei, amelyek a téma, a szereplők, illetve a helyszín szempontjából zárt egységet alkotnak,
• események: azok a történések, amelyek a világban végbemennek, amelyeket a média hírként prezentál,
• szereplők: azok a személyek vagy intézmények, akik/amelyek az események előidézőiként tűnnek fel a híregységekben,
• témák: azok az ügyek, amelyek körül az események forogtak, és amelyekkel kapcsolatban a szereplők véleményüket ismertetik.

A politikai aktorok esetében háromféle szereplést különböztetünk meg:

1. összes szereplés: amikor egy politikai csoportosulásnak vagy képviselőjének idézik gondolatait, illetve élőszóban nyilatkozik,
2. élőszóbeli szereplés: amikor a politikusok nyilatkoznak, saját hangon adják elő mondanivalójukat,
3. beszédidő: a politikusok nyilatkozataira szánt műsoridő, másképpen az az időtartam, amit a műsorkészítők a politikai szereplők szinkronjaira szántak.

Az ábrák esetében a parlamenti képviselők médiahasználata mellett a kormánytagok és a politikai pártkötődéssel rendelkező közéleti szereplők eredményei is megjelenítésre kerülnek három dimenzió szerint (összes- és élőszóbeli szereplés, nyilatkozatoknak szentelt műsoridő). A kabinet pártok által delegált, de párttagsággal nem rendelkező tagjainak szereplési adatait az ábrákban a kormány alatt jelenítjük meg. Ezen adatsorok összeállításánál kizárólag a szereplők pártkötődését vesszük figyelembe. Az erőviszonyok áttekintését elősegítő táblázatokban csak a kormánytagok és a parlamenti képviselők szerepléseit ábrázoljuk. Ezek esetében a kormány tagjai közé számítjuk a pártok tagjait is (pl. a kormány tagjaként jelenik meg ez esetben a miniszterelnök, vagy a gazdasági miniszter). Külön táblázatot szentelünk az adott hét tíz leggyakoribb kérdéskörének. A miniszterelnök és a pártelnökök médiaszerepléseit külön diagramon mutatjuk be. (A pártok holdudvarába tartozó, párttagsággal nem rendelkező személyiségeket nem soroltuk egyik politikai erőhöz sem.)